Háttér: Ez a tanulmány a Bacillus subtilis natto-ból (Szendi2020) származó posztbiotikumok LPS
által kiváltott gyulladásos stressz alatti endothelválaszokra gyakorolt hatását vizsgálta.
Módszerek: Humán köldökvéna endothelsejtekben (HUVEC) 200 ng/ml LPS-sel indukáltak
gyulladást. A sejtek életképességét, apoptózisát és mitokondriális integritását MTT vizsgálat,
DiIC és Sytox Green permeabilitási vizsgálatokkal értékelték. Az intracelluláris ROS-szinteket,
hősokkfehérjéket (HSPB1/Hsp27, HSPA1L/Hsp70), adhéziós molekulákat (ICAM-1, VCAM-1),
thight junction fehérjét (Occludin), transzkripciós szabályozókat (NF-κB, TNFα) és
gyulladáskeltő citokineket (IL-1β, IL-6, IL-8) qPCR és ELISA segítségével számszerűsítették.
Eredmények: Az LPS-expozíció szignifikánsan apoptózist indukált a HUVEC-ekben, amit a
csökkent metabolikus aktivitás, a csökkent mitokondriális membránpotenciál és a fokozott
sejthalál tükrözött (p < 0,05). Az egyidejű posztbiotikum-adagolás teljesen megszüntette az LPS
által kiváltott citotoxicitást minden vizsgálati platformon, ami erős citoprotektív hatást mutatott.
A posztbiotikus kezelés szignifikánsan csökkentette az LPS által kiváltott ROS-felhalmozódást (p
< 0,05). Az LPS szignifikánsan növelte a Hsp27 és Hsp70 mRNS expresszióját. Azonban az LPS
és a posztbiotikus expozíció kombinált hatása mérséklődött a Hsp27 és Hsp70 mRNS
expressziójánál az LPS önmagában történő kezeléséhez képest (p < 0,001, p < 0,005). A
posztbiotikus kezelés az LPS által kiváltott adhéziós molekulák felregulációját is csökkentette. Bár
ez a hatás 24 óra elteltével csökkent (p < 0,001). Az LPS erősen növelte az NF-κB, IL-1β és
TNFα mRNS szintjét, amit a posztbiotikumok a korai időpontokban elnyomtak, de 24 órán át
nem tartottak fenn. Fontos kiemelni, hogy a posztbiotikumok szignifikánsan csökkentették az
IL-6 és IL-8 expresszióját mind mRNS, mind fehérje szinten, ami az endoteliális gyulladásos
jellemzők csökkenésére utal (p < 0,05, p < 0,005, p < 0,001).
Következtetések: Eredményeink elsőként bizonyítják, hogy a Bacillus subtilis natto-ból
(Szendi2020) származó posztbiotikumok erős citoprotektív és gyulladáscsökkentő hatást fejtenek
ki LPS által kiváltott endoteliális gyulladásban. A ROS-felhalmozódás csökkentésével, az
apoptózis megelőzésével, a mitokondriális és a barrier integritásának stabilizálásával, valamint a
HSP, NF-κB és citokin válaszok modulálásával a posztbiotikumok ígéretes terápiás jelöltek
lehetnek az endoteliális gyulladás és az ebből eredő endoteliális diszfunkció enyhítésére.
A teljes cikk elolvasható a következő oldalon: https://www.mdpi.com/2227-9059/14/2/293